Az orosz elnök szerint új hiperszonikus rakétát lőttek ki a dnyiprói katonai bázisra, válaszul Kijev nyugati rakétákkal végrehajtott oroszországi csapásaira.
Ezer napja tart és fordulóponthoz közeledhet az Ukrajna elleni orosz háború. A háborúzó felek fáradnak, az új amerikai elnök beszüntetheti Kijev támogatását, és az európai vezetők is egyre többet beszélnek a fegyverszünet szükségességéről.
A Die Welt szerzője szerint itt az idő, hogy a politika fősodrába tartozó szereplők szembenézzenek saját hibáikkal. A Bloomberg és a Politico is foglalkozik a MOL stratégiai műveletekért felelős igazgatójának az orosz olaj ügyében tett nyilatkozatáról. Az ukrajnai háború állását, benne az észak-koreai katonák megjelenését és az ukrán részről bevethető nagy hatótávolságú rakéták ügyét tárgyalja a Le Monde, a Project Syndicate és a Daily Telegraph. Németország saját magának köszönheti, hogy ennyire szorult helyzetbe került, írja egy szakértő a Financial Timesban.
Az orosz elnök összesen hetven állattal, köztük egy oroszlánnal és két barnamedvével ajándékozta meg a phenjani állatkertet.
Ukrajna és Oroszország is eszkalálja a közel három éve tartó háborút. Mivel mindkét fél arra számít, hogy 2-3 hónapon belül tárgyalások kezdődnek a konfliktus lezárásáról vagy legalábbis befagyasztásáról, a szemben álló felek az utolsó pillanatig igyekeznek javítani pozícióikat – állítják a hvg360-nak nyilatkozó diplomaták. Értékelésük szerint most jön a legnehezebb hónap, de atomháború biztosan nem lesz.
A bíróság előtt arról beszélt Anders Breivik, hogy szükség volt a tetteire. Az ügyészség szerint veszélyt jelentene a társadalomra, ha szabadon engednék.
Menekülnek a befektetők a kockázatos befektetésekből, inkább a tutira mennek, újabb csúcsra lökve ezzel az arany árát.
A megújított orosz doktrína szerint bármely nem nukleáris állam által, de egy nukleáris ország részvételével vagy támogatásával elkövetett agresszió Oroszország elleni közös támadásnak minősül.
A Financial Times szerzője, Gideon Rachman szerint Trump bosszúhadjáratra készül. Európa meggyengült, küszködik, nincs felkészülve arra, hogy kereskedelmi háborút vívjon Donald Trumppal, írja a Washington Post. A Guardian, a Daily Telegraph és a New York Times is azt tárgyalja, hogy Joe Biden engedélyezte nagy hatótávolságú rakéták bevetését Ukrajnában. Szlovákiában dokumentumfilm készült a volt államfőről, Zuzana Caputováról, erről és a Fico-féle kormányzásról ír a Süddeutsche Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Dmitrij Peszkov szerint új helyzetet teremtene az ATACMS rakéták bevetése Oroszoroszág területe ellen.
A német kancellár szerint azért hívta fel az orosz elnököt, hogy elmondja neki, a Nyugat nem adja fel Kijev támogatását.
Az ukrán elnök konstruktívnak nevezte a telefonbeszélgetését a megválasztott elnökkel. Személyesen azonban csak Trump beiktatása után találkozhatnak.
Amerikában is fel kell készülni arra, hogy a törvények majd lóhalálában, akár egyetlen éjszaka születnek, minden vita nélkül, futószalagon, írja többek közt Masha Gessen, a lap szemleírója.
A Kreml szóvivője szerint nem ez az oroszok legnagyobb baja, a Moszfilm vezérét viszont meghallgatta az elnök.
A német kancellár elítélte az orosz agressziót és a tárgyalások megindítását sürgette.
Ukrán szakértők szerint fél éven belül elkészülhetne az ukrán atomfegyver és hozzá a ballisztikus rakéta, ha leállnának az amerikai támogatások. Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő a HVG-nek azt mondta, ez kommunikációs blöff lehet, mert ha Kijev nukleáris programba kezd, azzal az összes támogatását elveszítené, Moszkvát pedig nem rázná meg.
Donald Trump kulcsembereiről ír több lap is, közte a Spiegel, FAZ, a New York Times és a Wall Street Journal. Gorka Sebestyén visszakerülhet Donald Trump nemzetbiztonsági csapatába. A NATO volt főtitkárhelyettese nem tartja kizártnak, hogy Donald Trump rá tudja venni engedményekre Vlagyimir Putyint. Marine Le Pen kétes pénzügyeiről ír a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint Giorgia Meloni számára politikai katasztrófa lett az Albániával kötött menekültegyezség. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Az értesülést a Washington Post hozta le, Trump-közeli forrásokra hivatkozva.
Továbbra is a világsajtó központi témája az amerikai elnökválasztás eredménye. Ezzel foglalkozik többek közt a Guardian, a Bloomberg és a Neue Zürcher Zeitung. Megrendült a bizalom, hogy a liberális demokrácia képes szavatolni a jólétet, írja a svájci lap. A Times szerint több tényező is korlátozza Donald Trump befolyását a világban. A szabad világ szégyellheti magát, amiért kudarcot vallott a budapesti csúcs Ukrajna támogatása ügyében, írja a Die Welt. A Tisza Párt növekvő népszerűségéről számol be a Der Standard. Az előrehozott német választás kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, miként reagál Európa Donald Trump megválasztására, írja a Guardian egy másik cikke.
A megválasztott elnök emlékeztette Putyint, hogy mekkora amerikai erő állomásozik Európában.
